Részletek a Budapest Régiségei c. tudományos folyóiratból

1904. 8. sz.

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban. 85-157. old.

Budapest területén több helyen találtak kőkori eszközöket - kőkori tanya lehetett Remete Mária sziklaodúiban.

Lóczy Lajos 1873-ban innen származó cserépdarabokat adott át a Nemzeti Múzeumnak.

1958. 18. sz.

Gábori Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei. A magyar késői paleolitikum kérdései 9-52. old.

1949.: a máriaremetei Remete-barlang szurdokainak kutatása. Az ásatást Vértes Lajos végezte.

A maga nemében páratlan lelőhelyen 13 réteg különíthető el,

1-9-ig a holocén kor 

• tűzhelyes települési szintek

- kelta, középkori, péceli kultúra edénytöredékei

- kora római, késő kelta-kori leletek

- kora vaskor, késő bronzkori leletek kerültek elő

- kerámia töredékek, csonteszközök, pattintott kőpenge, két, vadkan agyarból készült nyakék

A lelet-együttes ellenére megállapítható, hogy ember ritkán fordult meg a barlangban, amit az állati csontok csekély számú maradványai bizonyítanak.

373 db állati maradványt őrzött meg a barlang: nyúl, mókus vaddisznó, házi disznó, őstulok, bölény, szarvasmarha, juh és kecske, gímszarvas, őz, hiúz, ló vadmacska, rozsomák, nyest (nyuszt), borz, barnamedve, róka, farkas, kutya

Feltűnő a vadállatok nagy száma: szarvas, hiúz, vadmacska

Bronzkor: kőbalta, átfúrt dörzskő, örlő kövek, csiszolt kőeszközök

Az éghajlati változás következtében az erdőterület megnövekedett. Az ember a barlangot menedéknek használta, huzamosabb ideig nem tartózkodott itt. A ló és az kutya csak egy-két csonttal szerepel.

Korai mezolitikus lelet egy 8000 éves obszidián penge.

1984. 26. sz.

Gáboriné Csánk Vera: A Remete Felső barlang és a „dunántúli szeletien”

A Remete-szurdok igen mélyen bevágódott, meredek lejtőkkel szegélyezett, a völgy a pleisztocén korban száraz volt.

A kisméretű, eddig ismeretlen felső barlang feltárására 1969-70-ben került sor. Ismeretlen, mert a kutatók csak az alsó barlangot tárták fel.

Két teremből és az odavezető szűk folyosóból áll.