A templom

   Hidegút németajkú lakosságának életében a katolikus vallás fontos szerepet töltött be: alakította szokásaikat, ünnepeiket, s meghatározó szerepe volt abban is, hogy az 1800-as évek elejétől álló máriaremetei kicsiny kőkápolnából a 19. század végére messze földön híres búcsújáró hely legyen, kegytemplommal. Ám, a település első temploma, a középkori alapokra épült és Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt ófalui templom. 1736-ban már állt, főoltára és barokk szószéke 1760-ra készült el.

Schoen Arnold: A pesthidegkúti r. kat. plébánia-templom (Székesfehérvári Püspöki Levéltár. Bp. 1958)

  Részletek           

Év 1718. Van egy temploma a Lust nevű erdőnél. Ez lett volna a régi templom, mielőtt báró Kurtz a mostanit építette volna.

Év 1744. Temploma … negyedórányira a községtől, de rossz időben a községben levő régi templom romjai közt mutatják be a szent misét.

Év 1752. Két temploma van, egyik a földek között, a helységtől kb. negyedórányira, ezt báró Kurtz építette régi romokból a Szent Szűz tiszteletére, tornya fából.

Év 1764. Temploma most áll aktuális renoválás alatt, s 3 öllel hosszabbítják ... két oltára van. Főoltár (Sarlós Boldogasszony, mellékoltár: Szent Kereszt).

Év 1778. Nagy Ignác püspök május 31-én Hidegkút számára két harangot szentelt, egyiket a Boldogságos Szűz és Keresztelő Szent János, másikat Szent Ignác és Szent József tiszteletére.
 

                   A visszafoglalás után már csak Hidegkút néven ismert terület egy részét 1702-ben báró Kurtz János Ignác kamarai tanácsos, budai kamarai adminisztrátor vette meg, aki ott (Domus Dominalis) lakot meg sörfőző házat építtetett saját használatára...

        … a mai falu-község hajdani temploma csak romjaiban állott fenn, mégis 1736-ban Hidegkúton létesült plébánia, amelynek számára 1741-ben a község vásárolt házat a mai plébánia épület helyén, a dombocskán álló romos templomhoz közel. A középkori romokon majdnem egy évtized múlva épülő új plébániatemplom építéstörténetének részletei ismeretlenek. Bizonyos azonban, hogy … Perl Mihály plébánossága idején 1752-ben fejeződött be annak nagyjából való felépítése, ... S amint későbbi kánoni vizsgálatból megállapítható, még 1752 folyamán megáldatott az, szintén az Erzsébetet látogató Mária tiszteletére.

   A földesúr-kegyúr, a községi hívek és alapítványok költségén lassan-nehezen felépült a templom. Szentélyének északi oldalához 1764-ben emeltetett sekrestyéje, a főhomlokzati barokk-csonka gúlára szerkesztett gömbfedelű sisakos tornya. ... E templom szentélyét boltozatával együtt valószínűen 1815-1816 folyamán képezték ki, copf stílusban. Hajójának fagerenda mennyezetét pedig 1829-ben hozták helyre, amikor a templom-testet és tornyát újrafedték, továbbá az ifjúság elhelyezése céljából kisterjedelmű zenekarzatát fa oszloppáron nyugvó fapadlóval megtoldották.

   A hajó fagerenda mennyezetével ismételten támadtak nehézségek, annak korhadása következtében, sőt 1885-ben egy időre hatóságilag bezáratták a templomot, állítólag annak roskadozása miatt. 1892-ben kegyurai restauráltatták, a hajó stukatúráját kicserélték, padlóját pedig, amely alá nem temetkeztek, cementlapokkal borították. 1906-ban megújították a tetőszerkezetét, s azt eternit-palával fedték be tornyostul, amelynek barokk sisakját meredek-nyúlánk gúlasisakkal cserélték fel és ablakait mai alakú új keretekbe foglalták.

   Utolsó általános renoválását 1940-1941 folyamán hajtották végre, amikor a restaurálását Visy Lajos építési vállalkozó végezte, a hajója tükörboltozatát Tallós Móric festő díszítette szerény falfestménnyel.

   A [templom] belső berendezéséből kiválik a keresztboltozatú szentélyének a megáldás idejéből származó barokk-rokokó stílusú vázákkal, volutákon térdelő adoráló angyalpárral díszített, budai iskolázottságú faragómesterre valló főoltára, az Erzsébetet látogató Mária bizalmas családias jelenetét ábrázoló, 1816-ban C. Wolff festő által alkotott [copf stílusú] templom-titulus olajfestménye.

   A hajó evangélium-oldali falához épített és a sekrestye falát átjáró lépcsővel ellátott, oszlopokkal alátámasztott barokk szószéke a bibliai pusztai kígyó, a Sinai hegyen a tízparancsolatot szerző Mózes, továbbá a Szentlélek galambja, szeráffejek szimbolikus triásza, s az Isten provinciális szeme aranyozott plasztikájával ékesítve, 1764-ből származik és szintén budai mester műve. A zenekarzat alatti előcsarnok padlójába ágyazott, kovácsolt zárvasalással biztosított hasábkőcsövekű [így!] perselye e templom legrégibb népi emléke. A bejárat falához épített, kőből faragott szenteltvíztartó csészepárja a vele azonosan dekorált, kőből faragott oszlopos keresztkút medencéje 1764-ben készült, a késő barokk alkotás eredetileg fafedéllel volt borítva, míg a mostani klasszicizáló stílusú, henger alakú, fél-oszlopokkal díszített, népies felfogású, fehérre festett bádog fedele későbbi idők terméke.

   Külön nevezetessége az előcsarnok üveges kalitkájába elhelyezett, 18. századból származó Ecce homo színezett faszobra: véresre ostorozott, csak lágyékán lepellel övezett, különben meztelen testű Krisztus aléltan ül, míg térdére könyöklő jobb kezével megtámasztja kínzó testi fájdalmaitól panaszosan gondterhes fejét. A bíborpalástos Krisztus töviskoronás király szenvedésének szívbe markoló ábrázolása e templomban mély értelmű, helyi vonatkozású hangsúllyal esik latba, ha tudjuk, hogy a 18. században a Buda-vízivárosi Ferenciek által rendezett nagypénteki gyászkörmenetén sokat kellett szenvednie Krisztus megszemélyesítőjének a korbácsoló-ütlegelő pribékeket utánzó hidegkúti hívő parasztoktól. A különben erősen szúette faszobor 1852-ben renováltatott. Vele ellentétesen a gyónási titkát szájára tett kézzel elhallgató Nepomuki János szenvedésmentesen álló színezett faszobra, negédes; faragta 1857-ben Dreszler János szobrász.

   A kézirati forrásokban említett más szoboralkotások holléte ismeretlen éppúgy, mint számos képének sorsa. Meglévő függő képei sorából művészi értéket jelentenek a Buda és környékén sok változatban ismert barokk szellemű Szent József haldoklása, a biedermeier hangulatú Szent Anna és Mária családias jelenete. Helytörténeti jelentőségű a tüzet oltó Szent Flórián festménye, amely az 1840. évi május 2-án 43 hidegkúti házat elhamvasztó tűzvész emlékére 1840 októberében készült kép egy pusztuló ház felvázolásával; vonzó a praeraffaelita nazarénus stílusú, Jézus- Mária-Józsefet ábrázoló szent család festménye, amely 1910-ben került a Kellner-házaspár ajándékából e templomba.

   Az iratokban él még két hajdani mellékoltárának emléke, amelyek közül az egyiknek helyére Poós plébános idején épült Jézus Szíve tiszteletére a mai mellékoltár kegyszer-kereskedelmi tucatárucikk. Közelében a szentély leckeoldali falába van illesztve a magyarországi katolicizmus (M-MCM/ kilencszáz éves fordulóján 1900-ban készített latin szövegű fehérmárvány emléktábla. A hajó tükörboltozatára Tallós festette falfestménye középütt Mária mennybeli koronázását, szegély-medalionokban Krisztus királyt, az Angyali üdvözletet, az Egyiptomba menekülő szent családot, a pásztorok imádását, a Pietát, Páduai Szent Antal látomását és István magyar király korona-felajánlását ábrázolja.