Pesthidegkúti Helytörténeti Kör

 

Beszámoló a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör 2013-2016 közötti tevékenységéről

 

A Pesthidegkúti Helytörténeti Kör a helyi épített és írott értékek feltárására, számbavételére, és megmentésére, Pesthidegkút történetének megismerésére alakult 2012. október 17-én. Alapító tagjai: Czemmel László, Czaga Viktória, Erdőfy András, Fehér László, Gáti Pálné, Glattfelder Mónika, Hanák Erzsébet, Helter Ferenc, Ivánfi Csanád, Nyékhelyi István, Oszvaldné Fábián Zita, Skublicsné Manninger Alexandra, Vörös Tivadar, Vörös Éva, Wenzon Gusztáv, majd hamarosan csatlakozott Albrecht Beáta, Heidenreich Márton, Marosvári István

Tagjaink létszáma az eltelt négy év alatt bővült is, de csökkent is.

A megalakulás után szinte azonnal kiemelt feladatként kezeltük a Pesthidegkút múltjához szorosan kötődő Véka utcai lezárt temető történetének és helyzetének megismerését.

A temető többszöri bejárása és állapotának megismerése után összeállítottuk az általunk felvállalható és elvégezhető, elvégzendő feladatokat:

  • a sírköveket jegyzékbe vétele,
  • a feliratok olvashatóvá tétele
  • a temető kitakarítása

 

  • a sírköveket jegyzékbe vétele

Időjárástól függően közel két esztendeig tartott a feladat. A sírok felkutatását a sűrű aljnövényzet nehezítette, a nevek és dátumok leolvasását pedig a sírkövek állapota.

 

  • a feliratok olvashatóvá tétele érdekében megkíséreltük letisztítani a sírköveket, s ez a művelet számos esetben segített, azaz olvashatóvá váltak a feliratok.

            Több mint nyolcvan sírt dokumentáltunk, a jegyzéket mind a Városrészi Önkormányzathoz, mind a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. igazgatójához eljuttattuk.

A munka oroszlánrészét Vörös Éva és Vörös Tivadar végezték. Vörös Tivadar fedezte fel a német katonasírt. Czaga Viktória felvette a kapcsolatot Kohlrusz Gáborral, a Honvédelmi Minisztérium magyarországi német katonasírok felkutatásával megbízott munkatársával, aki kiszállt és munkatársaival exhumálta a sírt, amelyben négy német katona földi maradványait találták meg és szállították el. A Helytörténeti Kör részéről Vörös Tivadar segédkezett Kohlrusz Gáboréknak. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. feltárásnál jelenlévő munkatársa jelezte, a Véka utcai temető rendbe tételével a Temetkezési Intézet nem foglalkozik, és a jövőben sem kíván foglalkozni vele.

 

  • a temető kitakarítása

A bejárások során és Czaga Viktória kutatásai alapján világossá vált, hogy a temető két részből, egy szabad területből és egy temetői részből áll. A Városrészi Önkormányzat vállalta és elvégeztette a szabad terület takarítását és tisztítását. A területen álló, szeméttől, gaztól megszabadított, s így láthatóvá tett, talapzatán sérült kereszt megóvásának lehetőségeiről vita alakult ki: el kell-e szállítani biztonságos helyre vagy helyben kell megóvásáról gondoskodni. Szentirmai-Zöld Máté adott tájékoztatást a lehetőségekről, de végül azon álláspont győzött, hogy sérülés nélkül nehéz elszállítani és elhelyezni, ezért helyben kell a megóvásáról gondoskodni.

A temetőként használt terület takarítására először a TESZED-mozgalom napján, került sor, amelynek eredményeként a temető-terület nagyobb részét sikerült megtisztítani. Az elsőt követte egy második sikeres takarítás is.

A közösséget összefogásra késztető akciókban a Helytörténeti Kör, a Bodor Zoltán vezette Pesthidegkúti Készenléti Szolgálat, a helyi Német Nemzetiségi Alapítvány tagjai, valamint lelkes polgárok vettek részt.

 

Vállalt és elvégzett feladatunk volt továbbá a két részből, iratokból és könyvekből álló Helytörténeti Gyűjtemény dokumentálása. A Pesthidegkút múltjára vonatkozó értékes anyag nagy részét Kovács Géza és Toperczer Oszkár gyűjtötték és helyezték el a gyűjteményben, amely ezenkívül plébánosok, hidegkúti polgárok szó- és írásbeli visszaemlékezéseit is magába foglalja. A gyűjtemény dokumentálását Lipcsey Lászlóné, Julika kitartó szorgalmának köszönhetjük.

Kiadványaink, amelyek megjelenését a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat által kiírt pályázaton elnyert támogatás tette lehetővé egyben tükrözik a Helytörténeti Kör munkáját és elvégzett feladatait

  1. A Pesthidegkúti Helytörténeti füzetek 1. száma: Emlékülés dr. Szentpétery Tibor tiszteletére. 2013.

A füzet a 2013-ban dr. Szentpétery Tibor tiszteletére rendezett emlékülés anyagát tartalmazza, amelyet a család, a Kultúrkúria és a helytörténeti kör közösen rendezett.

      2. A Pesthidegkúti Helytörténeti füzetek 2. száma: Pesthidegkút temetői. 2014.

A község megszűnt, illetve bezárt temetőinek történetéről szól, központban a Véka utcai lezárt temető sorsáról és az ott még fellelhető sírok dokumentálásáról.

     3. A Pesthidegkúti Helytörténeti füzetek 3. száma: Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság 1945-1946. 2015.

1945-46-ban, a háborús pusztítás utáni és az orosz megszállás alatti közigazgatás beindítását, a mindennapi élet újraszervezését elvégző Pesthidegkúti Nemzeti Bizottság működését eredeti levéltári dokumentumok közlésével ismerteti.

    4. A Pesthidegkúti Helytörténeti füzetek 4. száma: Pesthidegkút I. világháborús emlékműve. 2016.

Az első világháborús hősi emlékmű felállításának történetével foglalkozik.

 

Pesthidegkút történetéhez, évfordulóihoz kapcsolódó kiállításaink voltak:

  1. Dr. Szentpétery Tibor fotográfus tiszteletére rendezett emlékülésre, illetve az októberben szervezett emlékestre összeállított fotókiállítás
  2. Részt vettünk az Ökumenikus Iskola kiállítási anyagának összeállításában, a kiállítás 2016-ban, a kitelepítés 70. évfordulójáról emlékezett meg
  3. A Solymár – Pilisborosjenő – Pilisvörösvár – Nagykovácsi – Pesthidegkút közös megemlékezésére a kitelepítés 70. évfordulója tiszteletére, a Klebelsberg Kultúrkúriában megtartott megemlékezés és a kiállítás összeállítása
  4. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett kiállításunk anyaga egyrészt dr. Szentpétery Tibornak a budai (Széna téri, Gellért téri, Móricz Zsigmond körtéri) harcokat bemutató fotóiból, másrészt dr. Czaga Viktória pesthidegkúti vonatkozású kutatásai során feltárt dokumentumok alapján készült. A kiállításhoz tartozóan szerveztük meg Eörsi László történész előadását

E négy év alatt vendégeink voltak:

Pongrácz Gyuri bácsi, aki a 2. világháborús katonasírok felkutatásának ismert, lelkes, és elhivatott munkása.

Németh Gyula, Szűcs Géza, akik az 1956-os forradalomban való részvételükről és élményeikről számoltak be, s számos fontos Pesthidegkútra vonatkozó helytörténeti adatot tudtuk meg tőlük.

dr. Forgách Judit ismertette édesapja, dr. Forgách Ferenc községi orvos életpályáját, felelevenítette a lakosok körében rendkívül népszerű orvos egyéniségét, tevékenységét anekdotákkal fűszerezve,

Hősök napi megemlékezés

Legsikeresebb szervezésünk kétségtelenül, hogy a májusi Hősök napján az Ökumenikus Iskola diákjai olvassák fel az 1. és 2. világháborúban elesett pesthidegkúti honvédek rövid életrajzát, ismertetik hősiességük történetét. A diákok történelem tanárát, Marosvári Istvánt köszönet illeti, hogy minden évben megszervezi a diákok szereplését. A megemlékezés ünnepélyességét emeli, hogy a Kör egyik tagja, Czemmel László elkészített egy közel hiteles 1. világháborús egyenruhát egy, az emlékmű mellett díszőrséget álló polgárőrnek.

Helytörténeti séták és előadások:

Czaga Viktória, a Helytörténeti Kör vezetője 2013-ban két alkalommal vezetett helytörténeti sétát. Az elsőt három kastély (Forgách, Klebelsberg, Váry) és a gercsei templom érintésével – ami azonban igen fárasztónak tűnt, így a 2. séta csak a három kastélyra és történetükre terjedt ki. 2015-ben ugyanezen az útvonalon egy sétára került sor, továbbá a helytörténeti füzetek témájához kapcsolódóan a Klebelsberg-napok keretében előadásokat tartott.

Pongrácz Gyuri bácsi vezetésével felkerestük a Pesthidegkúton elesett magyar honvédek, német, orosz katonák exhumált és – Gyuri bácsi véleménye szerint – még nem exhumált sírhelyeit.

Klebelsberg-kastély helyzetéről, felújításának/újjáépítésének helyzetéről, állapotáról, az általa összeállított tudományos dokumentáció egyes, a telek történetére vonatkozó adatairól Albrecht Beáta tájékoztatta rendszeresen a Kör tagjait és az ő szervezésében látogathattuk meg egyszer-kétszer a felújítás előtt és alatt álló épületegyüttest. Beszámolt arról is, hogy a felújítási terv szerint a helyreállítás után a kastélyban Klebelsberg-emlékszobát, vendégszobákat rendeznek be, a parkot pedig helyreállítják.

Foglalkoztunk az üresen álló, ma már omladozó régi községháza épületével is, amelyet a helyi polgárok és egyesületek számára meg kellene menteni, s amelyben – a helyi egyesületek és a hidegkúti polgárok többsége – helytörténeti gyűjteményt, helytörténeti múzeumot látna szívesen.

Összefoglalva:

A Pesthidegkúti Helytörténeti Kör működésének sikeres négy éve azon feladatokról szólt, amelyeket egy-egy tag felvállalt, megszervezett, elvégzett a többiek támogatásával és részvételével.

Köszönet illeti Vörös Tivadart és Vörös Évát a Véka utcai temető, Lipcsey Lászlóné, Julikát a helytörténeti gyűjtemény körüli munka elvégzéséért és irányításáért; Albrecht Beátát építészeti szakértelemmel megalapozott tájékoztatásaiért; Czemmel Lászlót, Helter Ferencet, Heidenreich Mártont, Küller Andrást Pesthidegkút múltjának életben tartásáért; Wenzon Gusztávot a számos, háttérben zajló technikai segítségért.

Részvételük a Kör munkájában további működésünk sikerének záloga.

Budapest, 2017 február

dr. Czaga Viktória

a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör vezetője