Tudta-e, hogy...
1958. január 28-dikán végezték ki LÉNÁRD OTTÓ pesthidegkúti 56-os forradalmárt
Lásd: Hőseink, hősi halottaink - 1956
1946. május 7-dikén 1085, május 9-dikén 235 főt telepítettek ki Pesthidegkútról
Lásd, fejléc: Ófalu Kitelepítés - 1946
A Vörös Hadsereg alakulatai 1944. december 25-dikén vonultak be Pesthidegkútra
Első áldozataik:
Pitz János |
1944. dec. 25. de. ¼12 |
12 éves |
helyi lakos |
lövés |
Ehrenreich Andrásné Eszményi Anna |
1944. dec. 25. déli 12 |
60 éves |
helyi lakos |
lövés |
Sarkadi Encsi András igazgató tanító |
1944. dec. 25. éjjel 11 |
57 éves |
helyi lakos |
lövés |
Mayer Ferenc ács segéd |
1944. dec. 26. reggeli 7 |
53 éves |
helyi lakos |
lövés |
Bernátsky Jenő dr. nyug. mezőgazd-i igazgató |
1944. dec. 27. |
71 éves |
helyi lakos |
öngyilkos lett |
Zádor Mihály címfestő segéd |
1944. dec. 28. éjjel ½3 |
19 éves |
bp-i lakos |
fejlövés |
Varga Gábor földműves |
1944. dec. 30. |
|
bp-i lakos |
lövés |
Szilády Sándor ny. községi főjegyző |
1944. dec. 25. du. 4 |
64 éves |
n.kovácsi lakos |
lövés |
1945. január 14-dikén, majd március 1-jén hurcolták el malenkij robotra a község férfilakosságát
időseket, fiatalokat egyaránt.
Lásd: Helter Ferenc visszaemlékezése, Hely-történetek, helytörténészek
1919
Pesthidegkúton az 1919. március 31-én megalakult községi direktórium az elöljáróság, a néptanács pedig a képviselőtestület hatáskörét vette át. A rend és a közbiztonság megóvására megalakították a vörös őrséget, majd felhatalmazták magukat a fegyverviselésre, azért, hogy az „esetleges ellenáramlat kitörésekor nevezettek a saját személyüket illetőleg biztonságukról gondoskodhassanak.”
1918 december
1918. december 13-dikán, a helyi szociáldemokrata párt által tartott népgyűlés Gyulay Sándor főjegyzőt, Lázár Gyula adójegyzőt, Ormai Antal elemi iskolaigazgatót és Sztája György közélelmezési hivatali vezető tisztviselőt elűzte hivatalából azzal, hogy 1918. december 20-ig el kell hagyniuk a községet is.
1848-1849
1848. július 11-én az országgyűlés Kossuth javaslatára 200 ezer katonát szavazott meg, s ezzel elkezdődött az önálló magyar honvédség szervezése, felállítása. A szervezés még javában folyt, amikor 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán átkelt a Dráván és megindult a testvérvárosok, Buda és Pest felé.
A kétszázezer katonát elosztották megyékre, a megyék leosztották városokra, járásokra, a járások pedig a területükön fekvő falvakra. Pest vármegye pilisi járásában fekvő Hidegkútra először kettő, majd még három újonc kiállításának kötelezettsége jutott. Az öt újonc:
Vice Ignác Schiebl András Humrák Mihály, Neimayer Pál, Somogyi István
Tudjuk azt is, hogy önként jelentkeztek a hadi szolgálatra, a falu lakossága pedig összeadván a pénzt, „teljes felszereléssel” látta el őket. Ketten váci, hárman a pesti táborban kaptak kiképzést, majd besorozták őket a honvédseregbe. Merre harcoltak, hány ütközetben vettek részt? Megsebesültek? Nem tudjuk. Vice Ignác és a hidegkúti születésű Schiebl András 1849 őszén tértek haza, Schiebl András közhonvéd komáromi menlevéllel. Ők öten Hidegkút hősei 1848-ból.
Lásd: Hőseink. Hősi halottaink. 1848-1849