Mohács előtt, 13-16. sz.

Okleveles emlékek:

PEST MEGYE TÖRTÉNETÉNEK OKLEVELES EMLÉKEI 1002—1599-IG
ÍRTA: BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ NY. NEMZETI MÚZEUMI IGAZGATÓ Bp. 1938.

[A kötetből válogatott és szerkesztett: Czaga Viktória]

1255.

    IV. Béla király Salmar és Kezekuthy pestmegyei birtokokat cserébe Metse birtokért a nyulakszigeti kolostornak adja. (Az oklevél átiratának keltezése 1355.)

["Possessiones Salmar et Kezekuthy (Hidegkuthhy) in Pestiensi Comitatu, pro cambio possessionis Metse insulae leporum per regem Belam donatur. A. 1255." Orig. in archivo Poson. Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae. 1829. Buda. Cz. V.]

1398. október 31. Vác

 Zsigmond király Saydusbogdani János kérésére megerősíti I. Lajos király 1378- [ban kelt] oklevelét, amely szerint a Saydusbogdanban (Veszprém m.) és Hidegkúton (Pilis m.) lakó királyi zenészek (tubicinarii): Lőrinc fia János, János fia Péter, István fia Péter utódaik és rokonaik különös királyi kegyelemből peres ügyeikben a világi és egyházi törvényszékek alól kivétetvén, a királyi főasztalnokmester alá helyeztetnek.

1398. október. 31. Bács

Zsigmond király Gajdosbogdáni Péter kérésére átírja I. Lajos 1378. oklevelét, amellyel a Veszprém megyei gajdosbogdáni és a pilis megyei hidegkúti királyi trombitásokat a rendes bíróságok jogköréből, mivel ezek elé idézésük következtében nagy szegénységre jutnak, kiveszi, és egyenesen a királyi étekfogómester hatósága alá helyezi.

1450. október 25.

A budai káptalan előtt a néhai Antal hidegkúti trombitás leánya nagyságos Lucia és férje Farnod-i Mátyás leányai Margit, Borbála és Katalin nevében is Hidegkúton a Kaptharolya hegyen levő szőlőjét elcseréli Gerche-i Nagy Gergelynek, felesége Ilona, és gyermekei János és Margitnak ugyanott levő szőlőjéért és 8 vég posztóért.

1467. március 30. Pest mellett

I. [Hunyadi] Mátyás király Pest és Pilis megyék közgyűlésén Hydegkwth-i Trombitás Péter özvegye és fia, László kérésére bizonyítja, hogy Hidegkút birtokot emberemlékezet óta békében birtokolják.

1526. július 30.

A boszniai káptalan bizonyítja, hogy II. Lajos királynak Budán, május 1. kelt oklevelére, aki Podmanini István nyitrai püspök és testvére, Podmaniczky Mihály — [a királyi testőrség kapitánya] – érdemeinek jutalmazására őket az őseik által is bírt Pilis megyében Kisszántó, Borosjenő birtokok, Hidegkút, Felkeszi birtokrészekben megerősíti, s a birtok megjárását elrendeli …

1531 nyarán

a Visegrád alatt harcoló spanyolok fellázadtak, megölték parancsnokukat.  Brandt György esztergomi várnagy vizsgálatot kért ellenük Bánffy Jánostól, János király nádorától. A katonák elfoglalták a Podmaniczkyak birtokait Hidegkúton, Borosjenőn, Tápiószelén, Szentgyörgyön és Félegyházán, amelyeket csak 1534-ben kaptak vissza a királytól.

1531.

Az esztergomi káptalan előtt Zokoli János a maga, felesége Podmaniczky Margit és gyermekei – István, János és Magdolna – nevében tiltakozik amiatt, hogy a Podmaniczkyak Kisszántó, Hidegkút, Borosjenő …  és Félegyház pestmegyei birtokokat elfoglalták.

1537. május 12. Várad

[Szapolyai] János király meghagyta Martonosi Pesthyeny Gergely királyi udvarmesternek, hogy Cotta György hidegkúti birtokát Pilis megyében védje meg, miután őt különös királyi kegyébe fogadta.

1580-1581

A budai szandzsákhoz tartozó faluk: Érd, másként Hamza bég szerája, áll 24 házból. Tótkeszi, Solymár puszta, Üröm puszta, Kaláz falu, Borosjenő falu. Tétényben 41 ház adózik, Békásmegyeren 35, Ácsán 30. Hidegkút puszta, Etyeken 25, Sóskúton 28 [ház adózik], Bia puszta, Kaláz puszta. Berki faluban 23 [ház adózik], Perbál, Nagyszántó, Felsőkovácsi, Alsókovácsi, Benke, Telki, Budajenő, Bod, Keresi (Gerse) Hidegkút mellett, Egecse, Oros, Kocsi, puszták Tóth falu 70, Zsámbék 30 házzal [ház adózik].