Magyar Ipar Almanachja 1929-1932

A Magyar Ipar Almanachja 1929-1932

PESTHIDEGKUT.

Elischer András szobafestő és mázoló mester, Remetekertváros, Lehel u. 15. Felsőprónán 1887-ben szül., Budapesten 20 év múlva szabadult fel. Elsőrendű fővárosi mestereknél volt segéd. Budapesten 1920-ban, Remetekertvároson 1923-ban önállósította magát. Számos villa és ház szakmába vágó munkáit végezte. A községi képviselő testület, a róm. kath. iskolaszék, az OKH felügy. biz. és a róm. kath. egyházközség tagja. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, hadifogságban volt. Neje: Kurbel Róza.

Grillmayer Ferenc sütő mester, Remetekertváros, Boldogasszony út. 1909-ben Pesthidegkúton szül., 1927-ben Budapesten szabadult fel. 1931-ben alapította géperejű sütödéjét, ahol egy segédet és egy tanulót foglalkoztat.

ifj. Holl György épület- és műlakatos mester, Öreg (Gazda) u. 8. Szül. 1909-ben Pesthidegkúton, felszab. 1927-ben Budapesten, ahol a technológián 1930-ban szakvizsgát tett. Műhelyét 1930-ban nyitotta meg. 1931-ben nőül vette Deák Máriát.

Kabzányi Antal épület- és bútorasztalos mester, Remetekertváros, Szent István út 33. 1888-ban szül., Rimaszombaton 1904-ben szabadult fel. Segéd Rimaszombaton, Sátoraljaújhelyen, Rozsnyón, Kassán és Budapesten volt. 1929-ben önállósította magát. 1915-ben hadbavonult, az olasz, román és orosz frontokon harcolt, 6 hó­
napig hadifogságban volt. Kitüntetései: bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.

Kajdi Béla épület- és bútorasztalos mester, lakberendező. Remetekertváros, Gyűrű u. Budapesten 1906-ban szül., Máriaremetén, 1922- ben édesatyjánál szabadult fel. A Schlick Nicholsonnál, a Kelenföldi Faiparnál, az Eklézsia Oltárkészítőnél és az Iparművészeti Főiskola műhelyében fejlesztette szaktudását. A technológián szaktanfolyamot végzett. 1931-ben alapította műhelyét, ahol gépeit 4 HP-s vill. motor hajtja. A róm. kath. legényegylet titkára, a polgári kör választmányi tagja.

Kajdi Ferenc úri szabó mester, Remetekertváros, Boldogasszony u. Budapesten 1899-ben szül., 1916-ban Herkó Dezsőnél szabadult fel. Budapesten a Ludovikán, Pécsett, Kolozsvárott és Bécsben töltötte segédidejét. 1929 óta mester. Neje: Kovács Anna.

Kellner György asztalos mester, Gazda u. 16. Pesthidegkúton 1902-ben szül., Budapesten 1925-ben szabadult fel. Fővárosi és helybeli műhelyekben gyakorolta a szakmát. 1930-ban rendezte be üzemét, épület és bútormunkákat vállal. Ő végezte az iskola és a községháza javítási munkálatait, számos villa és családi ház szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez. Neje: Libl Mária.

Klausz György bognár mester, Pillangó u. Szül. 1873-ban Pesthidegkúton, felszabadult 1890-ben Budapesten. Segéd Budapesten volt. 1898 óta mester. Községi elöljáró és törvénybíró volt 20 éven keresztül, az OKH felügyelő biz. tagja és iskolaszéki gondnok volt. 1914-ben hadbavonult, Lembergben mint műhelyparancsnok teljesített szolgálatot. Neje: Kröninger Magdolna.

Klausz János épület- és bútorasztalos mester, Gr. Klebelsberg K. út. 1907-ben Pesthidegkúton szül., 1924-ben Budapesten Szkepics Márk keze alatt szabadult fel. Tanonc korában már kitűnt jó munkájával, 1923-ban oklevelet és II. díjat nyert. Szaktudását Budapesten és Pesthidegkúton fejlesztette 1931-ig, mikor is önállósította magát. Neje: Hertz Rozália.

Kozák József kútásó mester Remetekertváros, Széphalom telep. 1895-ben szül., 1931-ben szabadult fel Pesthidegkúton. Tanítómestere Gertheim János volt, nála töltötte segédéveit is. 1931 óta önálló, munkaköre kútcsinálás és betonmunkák. 1915-ben az orosz harctérre került, majd az olasz fronton harcolt. Hadirokkant, kitüntetései: kis ezüst, bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Neje: Kovácsik Emilia.

Németh Gábor sütő mester. Széphalom Vörösmarty u. 27. Pusztasomorján 1895-ben szül., Bécsben 1913-ban szabadult fel. Bécs, Győr, (hadifogság alatt Oroszország), Abaujszántó és Tata-tóváros műhelyeiben volt segéd. Sütödéjét 1928-ban alapította. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. Részt vett a világháborúban, négy évig orosz hadifogságban volt. Neje: Pontyos Erzsébet.

Resch Pál bognár mester gr. Klebelsberg út. 1881-ben Pesthidegkúton szül., 20 év múlva Budapesten szabadult fel. 18 éven keresztül dolgozott Budapesten jeles vállalatoknál. A háború kitörésekor hadbavonult. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolt, egy évig hadifogságban volt. Kitüntetései: 2-szer bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Neje: Guthmayer Mária.

Schech Vilmos sütő mester gr. Klebelsberg út 138. Pilisborosjenőn 1909-ben szül., Budapesten 1928-ban szabadult fel, ahol segédidejét töltötte. 1930-ban önállósította magát. v2 lóerős vill. motorral felszerelt üzemében egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Neje: Peich Rozália.

Sefcsik Ferenc épület- és bútorasztalos mester. 1870-ben Pesthidegkúton szül., 1888-ban Albertfalván szabadult fel. Segéd Budapesten volt. 1898-ban alapította műhelyét. Nevéhez fűződik a pesthidegkúti községháza, családi házak és villák szakmába vágó munkái. Részt vett a világháborúban. Neje: Takser Anna.

Szarka Adolf hentes- és mészáros mester, Remetekertváros, Szentszív u. Királyréven 1885-ben szül., Pozsonyban 1903-ban szabadult fel. Pozsonyi, budapesti, bécsi és vágszerédi üzemekben gyakorolta a szakmát, Budapesten 7 évig az Általános Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottja volt. 1928-ban alapította székét. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolta végig a világháborút, kitüntetései: 1908-as kereszt és Károly csapatkereszt. Neje: Csuja Zsófia.