Mohács előtt

Podmaniczky-család Nyitra megyéből

1.) Podmaniczky János báró királyi főkamarás, (? – 1514) II. Ulászló király híve:

1504 körül kapcsolatban állt Corvin Jánossal

1506 bárói címet kap

1508 királyi kamarás

1510-1514: pozsonyi főispán, a pozsonyi vár kapitánya

Podmaniczky János 1513 k. Pilisborosjenőn (Kisszántó), Hidegkúton birtokolt szőlőt, s a jobbágyelvándorlás megakadályozása végett engedményeket tett borosjenői és hidegkúti jobbágyainak.

1511-től a család befolyása, társadalmi súlya nagyot emelkedett

A fiatal II. Lajos uralkodása alatt a Podmaniczky-család férfitagjai a megtorlástól sem félve hatalmaskodásokat, támadásokat követtek el más birtokosok jószágai ellen, előfordult, hogy az ellenfél ügyvédjét véresre verették, de egymást is perelték a birtokjogokért.

2.) Podmaniczky István nyitrai püspök 1480 előtt született – 1530-ban hunyt el.

Családi összefogással gyorsan emelkedett az egyházi pályán, de több mint valószínű, hogy csak később szentelték fel, ami azt jelentette, hogy kezdetben csupán az egyházi javadalom élvezetéről lehetett szó: volt csanádi nagyprépost, esztergomi főesperes és kanokok, 1512. nyitrai püspök, s a következő évben, 1513-ban szentelték pappá. Püspökként következetesen ragaszkodott a püspökségét megillető javakhoz, pereskedni kész volt érte.

A mohácsi csatában a 2. harcrendben állott bandériumával, a többi egyházfővel együtt, innen menekült Pozsonyba. Mivel az esztergomi érsek elesett a csatában, s lett a legidősebb püspök Mohács után, ezért királykoronázó lett belőle: 1526. november 11-én Zápolya Jánost koronázta meg. Az új király édesanyja Hedvig tescheni hercegnő volt, akinek temetési szertartását Podmaniczky István intézte.

1526. február 6-án a Podmaniczky-családot a Pilis megyei Kisszántó, Borosjenő egész, Hidegkút és Felkeszi részbirtokok tulajdonába iktatták be, s a beiktatást 1526. július 15-én ellentmondás nélkül megerősítették.

1527. július 29-én Podmaniczky István Ferdinándnak tett hűségnyilatkozatot Bécsben, így 1527. november 5-én Ferdinándot koronázta magyar királlyá. A pálfordulása oka, hogy Ferdinánd ebben az évben támadást intézett Buda ellen, s a hadak vonulása érintette Podmaniczky István egyházi és világi javait, a családi birtokokat.

Mint egyházi és világi nagybirtokos, birtokai védelmére az Észak-Nyugat Felvidék megvédését szervezte a török ellen.

1528 körül odahagyta a püspökséget, megnősült. Első felesége szedliczky Koszka Borbála, második felesége Zrínyi Katalin (Zrínyi Miklós lánya).

Podmaniczky István testvére   

3.) Podmaniczky Mihály (?-1526. augusztus 29.)

1517-től a királyi gyalogtestőrség kapitánya. Felesége, Tárczay Katalin családja révén is erősítette kapcsolatait.

Gyermekeik: János, Rafael, Burian, Ilona, Sára, Katalin. Burian korány elhunyt, János és Rafael megérték a felnőtt kort.

Mihály elesett a mohácsi csatamezőn. Fiait – Jánost, Rafaelt és Buriánt – öccse, Podmaniczky István, nyitrai püspök nevelte fel. Míg a nagybácsi Ferdinánd pártján állt, János és Rafael Szapolyai János hűségére tértek át.

1538-ban Podmaniczky János a Vág-völgy leghatalmasabb ura, de Rafael sem marad el mögötte, kora egyik legerőszakosabb birtokszerzője. 1543-ban Ferdinánd pártjára áll, s megegyezik az uralkodóval birtokai megtartásáról.

Podmaniczky János 1545-ben hunyt el. Családját a leghatalmasabb birtokosok közé emelte erőszakos foglalásaival.

Leánytestvére, Sára lett Szunyogh Mózes/Mojzes felesége. Az ő leszármazottaik jelentkeztek a 18. században Hidegkút birtokáért.