Hazatértek
Hősök, akik hazatértek a harctérről
Anretter György (1895-?)
Anyja neve: Steineman Teréz
Agamál Károly (?-?)
50 %-os rokkant
Szerepel az 1930. évi községi képviselőtestületi választási listán
Balázs Ferenc (?-?)
Foglalkozás: kocsmáros és vendéglős
Középiskolai tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte, 1920-ban kereskedelmi érettségit tett. Balázs Üdülő néven nyitotta meg télen-nyáron üzemelő, tizennyolc szobából álló panzióját, amelyet 1929-ben vendéglővel bővített.
1913-ban bevonult, mint egy éves önkéntes az 1. tréndivízióhoz, a háborúban az 1. honvéd gyalogezred kötelékében az orosz és az olasz fronton harcolt. Mint tartalékos főhadnagy szerelt le.
Kitüntetései: ezüst és bronz Signum Laudis, hadtestparancsnoksági elismerés.
Bauer József (?-?)
Foglalkozás: napszámos
A háború után a Pesthidegkúti Levente Egyesület tagja
Bauer Mihály (?-?)
Foglalkozás: építési vállalkozó
A kőmíves szakmát Budapesten tanulta, 1893-ban szabadult. Mint segéd a fővárosban dolgozott. 1908-ban önálló építési vállalkozó lett. A háború után a helyi szociáldemokrata párt, valamint az 1919. március 31-dikén alakított direktórium tagja, később a Volt Úrbéres Gazdaközösség elnöke.
Mozgósításkor bevonult a 2. vártüzérezredhez, a szerb, az orosz, a román és olasz fronton harcolt.
Kitüntetései: 2x bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt
Berger János ifj. (?-?)
20 hold földjén gazdálkodik. A községi képviselő testület tagja, az egyháztanács tagja volt.
A Hitelszövetkezet igazgatósági tagja.
1914-ben bevonult a 32. k. gyalogezredhez, 50 hónapon át harcolt az orosz, az olasz, az albán fronton. Az orosz fronton megsebesült.
Bleier János (1895-?)
Anyja neve: Bleier Mária
Csendes János (?-?)
Foglalkozás: pék
Szakmáját Zágrábban tanulta. 1900-1920 között Budapesten volt segéd. 1920 óta önálló pék, vegyeskereskedése is van.
1915-ben bevonult a 44. gyalogezredhez, az orosz fronton a tábori sütödében teljesített szolgálatot. Mint őrvezető szerelt le.
Decsi Zsigmond (?-?)
Foglalkozás: fűszer- és vegyeskereskedő
Gazdasági iskolát végzett, 1927-ig Somogy, Tolna és Nógrád vármegyében volt gazdatiszt.
1927 óta helyi kereskedő.
1915-ben bevonult az 1. honvéd gyalogezredhez, a szerb fronton harcolt, 1918-ban szerelt le, mint őrmester.
Doma Károly dr. (?-?)
75 %-os rokkant.
A háború után vezető tiszt az Országos Frontharcos Szövetség Pesthidegkúti Csoportjában.
Drobinoha Károly (?-?)
Anyja neve: Kellner Éva
Munkásosztagban harcolt.
Drobinoha Rezső (1895-?)
Anyja neve: Kellner Éva
Engler István (1891-?)
Anyja neve: Zing Éva
Foglalkozás: altiszt
1913. október 31. és 1918. november 6. között honvédként teljesített katonai szolgálatot.
Eschenbach István (?-?), 100 %-os rokkant, elhunyt.
Élő Ferenc (?-?)
Foglalkozás: fűszer- és vegyeskereskedő
Szakmáját Magyaróváron tanulta, mint segéd Győrött és Budapesten dolgozott, 1912-ben nyitott üzletet a községben, előzőleg három üzlete is volt a fővárosban. Az iskolaszék és az egyháztanács tagja.
1915-ben bevonult a 76. gyalogezredhez, majd áthelyezték a 106. tüzérezredhez. Tüzérként 15 hónapon át harcolt az olasz fronton, mint tűzmester szerelt le.
Kitüntetései: kisezüst vitézségi érem, koronás érdemkereszt (arany, ezüst?) Károly csapatkereszt.
Eschenbach Károly (1895-?)
Anyja neve: Scherer Magdolna
Eschenbach Sebő (1898-?)
Anyja neve: Eschenbach Erzsébet
Honvéd, I. honvéd gyalogezred.
Fritz Pál (1887-1918), lövész, I. honvéd gyalogezred.
Gertheim Márton (1890-?)
Anyja neve: Móser Rozina
Foglalkozás: földműves
Tüzér, 40. cs. és kir. tüzérezred.
Gungl Jakab (?-?)
Gungl Sebő (1878-?)
Foglalkozás: útkaparó
1914. augusztus 1-től az 1. honvéd gyalogezredben, majd az 1. honvéd hadtáp-zászlóaljban szolgált. Volt fogolyőr, 1916-tól a 20. honvéd hadosztálytörzshöz vezényelték. A háború végéig az olasz fronton szolgált, részt vett az isonzói ütközetben, a piavei előrenyomulásban.
Kitüntetései: 2. osztályú bronz vitézségi érem kétszer, Károly csapatkereszt.
Gutmajer Antal (1895-?)
Anyja neve: Schmölcz Katalin
Gutmayer Ferenc (?-?), honvéd
Helter Mihály (?-?)
Hofer József (1895-?)
Foglalkozás: napszámos
Géppuskás, 6. cs. és kir. gyalogezred.
Hotz János (1895-?), honvéd
Anyja neve: Kelner Franciska
Hotz József (?-?)
Kárpáthy Zsolt (?-?)
Foglalkozás: építészmérnök
Középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Nagyenyeden végezte, építészmérnöki oklevelet a budapesti egyetemen nyert, 1920-ban. Fővárosi magánpraxis után, 1929-től a község építési szakértője. 1930-ban beválasztották a hősi emlékmű szoborbizottságába.
Mozgósításkor bevonult a 13. honvéd gyalogezredhez, az orosz és az olasz fronton harcolt, 1915-ben olasz fogságba esett, ahonnan 1918-ban szabadult. 50 %-os hadirokkant, mint tartalékos főhadnagy szerelt le.
Kitüntetése: kis ezüst vitézségi érem tulajdonosa,
Kelner (Khelner ) János (1896-?)
Anyja neve: Kelner Éva
Honvéd, 1. honvéd gyalogezred.
Kellner Gáspár ifj. (?-?)
Foglalkozás: fűszer- és vegyeskereskedő
Budapesten tett kereskedelmi érettségit. A háború után édesapja, id. Kellner Gáspár fűszer- és vegyeskereskedését vezeti.
Mint egy éves önkéntes tizedes vett részt a háborúban, az orosz fronton harcolt, öt évig volt orosz fogságban.
Kellner János (?-?)
Foglalkozás: gazdálkodó, 1927-től kocsmáros és vendéglős
1916-ban bevonult a 4. tüzérezredhez, mint tizedes 1918 áprilisáig teljesített katonai szolgálatot.
Kellner József (1896-?), tábori vadász, 26. cs. és kir. gyalogezred.
Kellner József (?-?), 25 %-os rokkant
Kellner Márton (?-?)
Foglalkozás: gazda
1920 óta önálló gazdálkodó. A község esküdtje három évig, majd 1930-ban törvénybírónak választották meg. A Szent István Temetkezési Egylet választmányi tagja.
Az első világháború kitörése tényleges katonai szolgálatban találta. Az orosz fronton harcolt, 1916-ban, tizedesként fogságba esett. 1919-ben tért haza.
Kozák József (1895-?)
Anyja neve: Jurás Anna
Foglalkozás: házi szolga
Kratzer János (1895-?)
Anyja neve: Balázs Teréz
Kretz János (?-?), 25 %-os rokkant
Foglalkozás: gazdálkodó
A háború után a Német Népművelési Egyesület tagja.
Kretz Pál (?-?)
Foglalkozás: gazdálkodó
A háborúból hazatérve tíz hold földön gazdálkodó, önálló gazda. 1921-ben és 1924-1929 között Pesthidegkút községi bírója, az egyháztanács tagja.
Mozgósításkor bevonult, a 31. tüzérezred katonájaként 54 hónapig az orosz és a román fronton harcolt, 1918-ban mint szakaszvezető szerelt le.
Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt.
Krovina István (?-?), 50 %-os rokkant
Szerepel az 1930. évi községi képviselőtestületi választási listán.
Kröninger Mátyás ifj. (?-?)
A háború után a Német Népművelési Egyesület tagja.
Lux József (1895-?)
Anyja neve: Kellner Éva
Foglalkozás: cipész
Mózer János (1895-?)
Anyja neve: Kretz Borbála
Murin László dr. (1894-1963)
Foglalkozás: orvos
1921-ben választották meg Pesthidegkúton községi orvosnak.
1914-ben bevonult a 60. gyalogezredhez II. zászlóaljához, szanitécként majd egészségügyi hadnagyként 26 hónapon át teljesített szolgálatot az orosz, román és olasz frontokon. 1918 májusában áthelyezték a szállásmesteri osztályra.
Kitüntetése: arany érdemkereszt
Mülléder János (?-?)
Németh Mihály (?-?)
Három testvérével együtt harcolt a világháborúban.
Noób András (?-?)
Foglalkozás. hentes és mészáros
A szakmát Budapesten tanulta, 1917-ben szabadult fel. Mint segéd a fővárosban és Dunapentelén dolgozott, 1924-ben önállósult.
1918-ban az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot.
Ormai Antal ifj. (1892-?)
Anyja neve: Olényi Róza
Foglalkozás: népiskolai tanító
Az Olejnikről Ormaira magyarosított apa 1887-től a község tanítója, kántora és másod-anyakönyvvezetője egy személyben, majd állami népiskolai igazgatóként vonult nyugdíjba 1918-ban. Fia 1910-től, azaz tizennyolc éves korától a község tanítója.
1913. október 1-1921 júliusáig teljesített katonai szolgálatot, tartalékos zászlósként szerelt le.
Parsch Pál (1895-1972)
Anyja neve: Ofner Jozefa
Foglalkozás: állatorvos
Elemi iskoláit Pesthidegkúton, középiskoláit és az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte el. 1923-ban szerzett állatorvosi oklevelet, Berettyóújfalun községi állatorvosként kezdte pályafutását. 1926-ban választották meg Pesthidegkúton körzeti állatorvosnak.
1915-ben bevonult a 86. gyalogezredhez, harminchét hónapon át állatorvosként orosz és olasz fronton szolgált. 1918-ban mint hadnagy szerelt le.
Kitüntetései: ezüst és bronz Signum Laudis
Páni György (?-?)
Polónyi Antal (1895-?)
Anyja neve: Polónyi Anna
Reichardt András (1888 - 1958)
Foglalkozás: plébános
Középiskoláit és a teológiát Székesfehérvárott végezte, 1912-ben szentelték pappá. Martonvásáron, Rácalmáson, Etyeken és Pilisvörösváron volt káplán, Pilisszentivánon lelkész. 1922-ben került Pesthidegkútra, s 1958-ig tevékenykedett ófalui plébánosként. Megválasztották a Hitelszövetkezet elnökének, a Remetekertvárosi Polgári Kör és a Levente Egyesület alelnökének. 1922-1926 között a Hősi emlékmű felállítására létrehozott emlékbizottság tagja.
1915. május 1-től a közös hadsereg alsó-ausztriai, korneuburgi tartalékos-kórházának tábori lelkésze negyvenkét hónapig. Katonai adatlapján felettesei szilárd karakterű, kötelességtudó, gondos, odaadó lelkésznek jellemezték.
Kitüntetései: szolgálati kereszt, II. osztályú lelkészi emlékérem.
Resch Ferenc Gáspár (1896-?)
Anyja neve: Németh Mária
Foglalkozás: szíjjártó
Főtüzér, 3. honvéd tüzérezred
Schefcsik József (?-?)
A háború után a Polgári Lövészegyesület tagja.
Scherer Máron (?-?), 50 %-os rokkant
Scholtz Endre (?-?)
Foglalkozás: gyógyszerész, a „Máriaremete” gyógyszertár tulajdonosa
Középiskoláit Temesvárott végezte, gyógyszerészi oklevelet 1920-ban a budapesti egyetemen szerzett. Pesthidegkúton 1924-ben vette át a gyógyszertárat édesapjától. Községi gyám, a képviselőtestület és az egyháztanács tagja. 1923-1926 között a Hősi emlékmű felállítására létrehozott emlékmű-bizottság tagja.
1914-ben bevonult a 16. egészségügyi osztagba, a szerb, román és olasz fronton teljesített szolgálatot. Mint egészségügyi hadnagy szerelt le 1918-ban.
Sefcsik Ferenc (?-?)
Foglalkozás: kocsmáros és vendéglős
1927-ben vette át a kocsmát szüleitől. Községi képviselőtestületi tag, az egyháztanács tagja.
1914-ben bevonult a 11-es tüzérekhez, negyvennyolc hónapon át az orosz és olasz fronton harcolt. 1918-ban mint főtüzér szerelt le.
Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt.
Stadtmüller János (1875 Pesthidegkút - ?)
Foglalkozás: BSZKRT-ellenőr
Iskoláit elvégezve apja mellett gazdálkodott. 1904-ben a budapesti villamos társaság szolgálatába lépett. Előbb kalauz, majd kocsivezető, azután ellenőr lett.
A világháborúban negyvenhárom hónapig harcolt a fronton. Egy évig olasz fogságban volt.
Stadtmüller János (1895-?)
Steinemann József (?-?), 75 %-os rokkant
Steller Ignác (1877 Alsólehota - ?)
Foglalkozás: gimnáziumi tanár
Középiskolát Besztercebányán és Rozsnyón, az egyetemet Budapesten végezte. Tanári oklevelet 1903-ban kapott. Kaposváron öt, Cegléden négy évig működött, majd a budapesti Madách Imre gimnázium tanára huszonhat évig. 1937-ben ment nyugdíjba, Pesthidegkútra költözött. A Remetekertvárosi Polgári Kör egyik alapítója és elnöke, a r. k. egyházközség világi elnöke, a Budavidéki Méhész Egyesület, és az Országos Frontharcos Szövetség Pesthidegkúti Csoportjának elnöke.
A világháborúban, Przemysl elestekor került orosz hadifogságba, három évre.
Kitüntetései: emléklapos százados, Károly-csapatkereszt
Szabados István (?-?), 25 %-os rokkant
A háború után a Remetekertvárosi, Szögligeti, Széphalmi Sport Club tagja, pénztárosa.
Szabados József (?-?), 50 %-os rokkant
Foglalkozás: kőműves
Mesterségét Budapesten tanulta, mint segéd a fővárosban dolgozott.
1914-ben bevonult a 32. tüzérezredhez, az orosz fronton harcolt, megsebesült.
Szarka Adolf (1885 Királyrév - ?)
Foglalkozás: hentes és mészáros mester
Pozsonyban végezte az iskolát és tanulta ki a szakmát. Segéd Pozsonyban, Bécsben, és a budapesti Általános Fogyasztási Szövetkezetben. 1928-ban önálló üzletet nyitott Máriaremetén, a saját házában.
A világháborút különböző frontokon küzdötte végig.
Kitüntetése: Károly-csapatkereszt
Szekrényi Rezső id. (?-?)
Foglalkozás: vendéglő-tulajdonos
A szakmát Csekonics Leona grófnőnél és az Astoria Szállóban tanulta ki, majd Hohenlohe herceg, Széchenyi László gróf szakácsa volt, majd a Margitszigeti Vendéglőben, és a siófoki Abbáziában volt szakács.
A háborúban a 32. gyalogezred szakácsa volt.
Szekrényi Rezső ifj. (1898 Budapest - ?)
Foglalkozás: szakács, vendéglő-tulajdonos
1927 óta vendéglős. A szakmai tanulóévek után a Hungária, a Royal, az Astoria Szállónak volt szakácsa.
Az első világháborúban a 7. Vilmos huszárezred tiszti szakácsa őrvezetői rangban, 1916. május 6-tól arcvonali szolgálatot teljesített.
Kitüntetése: Károly-csapatkereszt.
Udvardy Géza (1884 Pécs - ?)
Foglalkozás: tervező, építőmester
A középiskolát Pécsett, a felső ipariskolát Budapesten végezte el. Építőmesteri vizsgát 1917-ben tett. Két évig volt tervező Kauser József építész fővárosi műtermében, 1929-től önálló irodát vezet. A Remetekertvárosi Keresztény Iparosok Dalkörének tagja.
A világháborúban tizennyolc hónapig teljesített szolgálatot, mint műszaki segédtiszt szerelt le.
Vadkerty István (1899-?)
Anyja neve: Kokos Antónia
Foglalkozás: tanító
1917. április 8-tól 1918. december 8-ig teljesített katonai szolgálatot az első világháborúban. Tartalékos őrmesterként szerelt le.
Vlassak Ferenc (1875-?), honvéd, 30. honvéd zászlóalj
Wittmann Márton (1895-?)
Anyja neve: Denk Teréz
Foglalkozás: kovács
A cs. és kir. 4. vonatoszlopnál hadimunkát teljesített.
Zimmermann (Szentannay) Béla (1900 - ?)
Foglalkozás: főjegyző
Az állami főreáliskolát Aradon, a közgazdasági egyetem kereskedelmi és közigazgatási fakultását Budapesten végezte el. Jegyzői vizsgát Egerben tett. Pályáját Kartalon kezdte, majd Mezőhegyesen, Budaörsön működött, mint segédjegyző. 1930-ban választották meg Pesthidegkút főjegyzőjévé. A testnevelési és népművelési bizottság elnöke. A MOVE Lövészegylet, a Pesthidegkúti Polgári Lövészegyesület, valamint a Pesthidegkúti-Széphalmi Sportegyesület elnöke.
1918-ban az 1. honvéd lovas tábori tüzérezred egyéves önkéntese volt.
Zőle István (?-?), 50 %-os rokkant
Az összeállítás alapvető forrása: http://www.hadisir.hu/hadisir/?bejegyzesek=lista., Szeghalmy, im.