Az elöljáróság

A község

általában – a már említett 1886:XXII. tc. meghatározása szerint – saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket alkot, amelyeket saját elöljárói és közegei által hajt végre. Rendelkezik a község vagyona felett, községi adót vet ki és hajt be, gondoskodik a községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről, a községi iskolákról és más rokon intézetekről; kezeli a mezei, a tűz- és közrendőrséget s a szegényügyet, azaz gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. (21. §)

A községi elöljáróság

végrehajtja a felsőbb közigazgatási hatóságok (megyei főszolgabíró, alispán, belügyminiszter) rendeleteit, valamint a helyi képviselő-testület határozatait. Vezetője a bíró, a testülethez tartozik a helyettese (másod- vagy törvénybíró), és legalább 4 (Hidegkúton 6) esküdt, a jegyző, a pénztárnok, a közgyám és a községi orvos.

Nagyközségekben a bíró, az esküdtek, a közgyám, valamint a községi jegyző és orvos választással nyeri el hivatalát, a két utóbbi (jegyző, orvos) élethossziglan, az elöljáróság többi tagja három évre kap bizalmat. A megválasztottaknak hivatali idejük alatt a községben kell lakniok.

A választásokat tisztújító közgyűlésen bonyolították le, minden állásra legalább 3 egyént kellett kijelölni. Érvényesen szavazni csak jelöltre lehetett.

A jegyzőt, valamint az orvost, és a bírót általános szavazattöbbséggel, az elöljáróság többi tagját, a segéd- és kezelőszemélyzetet viszonylagos szavazattöbbséggel választották meg.

A választási eljárásról jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a netáni óvásokat is meg kellett említeni.

A választás ellen az eredmény kihirdetésétől 15 nap alatt a törvényhatósági bizottsághoz és onnan a belügyministerhez felebbezéssel lehet élni.