Bírók

A bíró

a település első embere, akit kezdetben a fölesúr nevezett ki, majd később évenként választották a földesúr, a 19. sz. második felétől háromévente a járási szolgabíró három jelöltje közül. A választás azonban nem jelentette azt, hogy mindig új személy került a bírói székbe, ellenkezőleg. Gyakran előfordult, hogy némelyik bírónak sikerült több éven át megőrizni tisztségét, és családjának első helyét a falu vezetésében.

Feladata az esküdtekkel együtt az alsó fokú közigazgatási feladatok ellátása: a falu gazdálkodásának megszervezése, a közösség jogainak megóvása, a falubeliek ügyes-bajos dolgainak intézése. Az általa kezelt közpénzekről számadással tartozott. Elnökölt az képviselőtestületi közgyűléseken, az ott felvett jegyzőkönyvet aláírásával hitelesítette. Betegség esetén a legidősebb esküdt helyettesítette. Amennyiben nem választották újra, az esküdtek soraiba tért vissza. Szerény fizetésben – inkább javadalmazásban – részesült, és mentesült a helyi adó fizetése alól. 1896-tól azonban neki is adóznia kellett, ezért addigi 50 Ft-os fizetését 70 Ft-ra emelték.

[Az alább közölt névsor nem teljes, további kutatást és pontosítást igényel. Cz. V.]